Tanulási tippek fajfelismeréshez (1. rész) - tudományos nevek alapjai

Ismerd meg a tudományos nevek és a latin alapjait!

2/7/2025

Akár gimiben, akár az egyetemen előfordulhat, hogy kaptok fajlistát. Ebben általában a magyar és tudományos nevet, esetleg családot vagy más taxonómiai csoportot kell tudni. Emellett életmódot, előfordulást, és élőhelyet is lehet, hogy tudnod kell.

A tudományos nevek ijesztőek lehetnek elsőre, de ezzel a poszttal szeretném eddigi tapasztalataimat átadni, általános fajfelismerési tippek mellett. Talán a végén még élvezni is fogod a tanulást! ;)

Olyan sok tippem van, hogy három részre szedtem a tudnivalókat. Az első részben a tudományos nevek és a latin alapjairól írok. A másodikban a fajnevek tanulásáról adok tippet, és a harmadik részben pedig magáról a tanulási folyamatról írok röviden.

Vágjunk is bele!

  1. Kiejtés
    Bármilyen idegen nyelvről van szó, szerintem fontos a helyes kiejtést ismerni, mert kimondva könnyebben meg tudod jegyezni a nevet, és azt is tudni fogod, hogy kell leírni.

    Nézzük a latin kiejtés alapjait!

    Megjegyzés: Mivel a latin egy holt nyelv, eltérőek lehetnek a kiejtési szabályok, de Európában alapvetően az alábbi szabályok érvényesülnek. Itt csak a tudományos neveknél releváns szabályokat fogom részletezni.

  1. Helyesírás
    Amint az előbb is láttátok, a tudományos neveket dőlt betűvel szokás írni. Általában csak a genusz és a fajneveket írják dőlt betűvel, de vannak, akik azt ajánlják, hogy minden taxonómiai nevet írjunk dőlten. [1]

    A ssp. (subspecies, alfaj) rövidítést nem írjuk dőlten. Pl. Megascolia maculata ssp. flavifrons

    Fajnevek esetében az első nevet (genus-t) nagybetűvel, míg a második nevet (fajnevet) kisbetűvel írjuk, pl. Fraxinus ornus

    A genus és a fajnév egyeztetése
    A latin nyelvben 3 nem van: hím, nő, és semleges nem. Ezek végződése: -us, -a, és -um (próbáld latinosan kiejteni!). A mellékneveket a főnév nemével egyeztetjük.

    A tudományos neveknél a fajnév melléknévként viselkedik, így a genusz nemével egyeztetjük. Így lehet az, hogy ugyanaz a jelző más végződést kap, pl. Motacilla flava, Linum flavum

  1. Rendszertani kategóriák
    Fontos, hogy ezeket oda-vissza ismerd. Segíteni fog, hogy jobban átlásd a rendszertan (taxonómia) szerkezetét. Ezek a legfontosabbak, a tágabbtól a szűkebb felé haladva, zárójelben a latin megnevezéssel:

    törzs (phylum) - osztály (classis) - rend (ordo) - család (familia) - nem(zetség)* (genus) - faj (species)

    *állatoknál nem,
    növényeknél és gombáknál nemzetség

  1. Gyakori végződések
    Ha ismered ezeket a végződéseket, ránézésre tudni fogod, milyen rendszertani kategóriáról van szó.

Gyakorolj!

Itt felsoroltam egy pár genusz nevet. Takard le a jobboldali oszlopot, majd próbáld meg őket egyenként kiejteni /kiolvasni!

A kategóriák fentről lefelé egyre szűkebb kategóriák. Ezeken kívül még vannak egységes végződések, de itt csak a leggyakoribbakat akartam feltüntetni.

Megjegyzések:

  • Sokszor csak hosszúak a szavak, de ha ki próbálód betűzni, rá fogsz jönni, hogy nem olyan vészesek ezek!

  • Ahogy megtanulod a különböző szavak jelentését, fel fogod ismerni őket a hosszabb nevekben, ezzel is segítve a kiejtést!

Hivatkozások:

[1] Thines M., Aoki T., Crous P.W. et al. (2020): Setting scientific names at all taxonomic ranks in italics facilitates their quick recognition in scientific papers. - IMA Fungus 11(25) https://doi.org/10.1186/s43008-020-00048-6

Borítókép: Nagano K. (1904): Nawa Icones Japonicorum Vol. I: Lepidoptera Sphingidae

Ezekkel a kis rajzokkal jegyeztem meg a taxonómiai kategóriákat sorrendben.